Egy szép napon így szólt a leguán a kígyóhoz:
- Te nagyon rosszul bánsz az emberekkel: aki az utadba kerül, azt megölöd.
- Nem én veszem el az életüket, ők ölik meg saját magukat... a félelmeikkel.
Bebizonyítom neked! - győzködte a kígyó.
A kígyó elrejtőzött az út mellett, arra jött egy ember, megmarta a lábát,
majd gyorsan eltűnt. A kígyómart ember, mivel nem látott senkit, úgy gondolta,
megszúrta egy tüske és tovább folytatta az útját.
- Észrevetted, hogy nem történt semmi? Most rejtőzz el te, és csinálj ugyanúgy,
ahogy én! - ravaszkodott a kígyó.
A leguán elrejtőzött, megint jött egy ember, megharapta és rögtön eltűnt.
Ebben a pillanatban azonban előkúszott a kígyó, megmutatta magát a
megharapott embernek. Az ember megijedt, azt hitte, megmarta egy kígyó
és azon nyomban meghalt.
- Láttad? Ő ölte meg saját magát... ijedtében! - zárta le a vitát fölényesen a kígyó.
(amazóniai mítosz)
Forrás: Amazónia elbűvölő történetei és képei
Megjegyzés:
Még gyerek voltam, amikor a szüleim egyszer arról a jászsági emberről beszélgettek ,
aki elment sírkövet lopni a temetőbe. Többször egymás után egy-egy márvány
tömbbel tért haza, míg az egyik alkalommal a kabátja széle beakadt egy sírkerítésbe.
Az illető azt hitte, hogy az örök nyugalomba szenderült nyúlt utána, mire ijedtében
megállt a szive és ott helyben meghalt.
Mostmár tudom, őt is a félelme ölte meg...
Az amazóniai indiánok megannyi bölcs történettel teszik élhetőbbé életüket.
Ezek az elgondolkodtató történetek a mi kultúránk élethelyzeteire is érvényesek.
Ha többet szeretnél megismerni közülük, klikkelj az alábbi linkre:
Ha szeretnéd megvásárolni, kerlek kuldj uzenetet a evavass.hu@gmail.com e-mailcimre